Hosszú sorban állnak az igazságok az út mellett
Tűsarkúban riszálnak, és mondják, hogy mennyi a komplett
Lassan lépdelek hátra, hátha felébred a világ a mára
Békedalt írok a semmibe,
Próbáltam okosan is, de látod mit ért

Mától nem számolom, hogy mennyi pillanat
múlt el nyomtalanul, ami örökre szólt

A teremtés sohase téved, amikor helyet dob neked és évet
Mégis mindig úgy érzed, hogy borotvás őrült a sors
Pedig málnaszörpön át a csillagok közé repül
a szívünk, ez az élet, nem a halál, és semmibe nem kerül

Mától nem számolom, hogy mennyi pillanat múlt el, ami örökre szólt
A mindenség másik oldalán egy raktárban gyűlik, ami számít
A többi csak tévedés

Távol van az a hely
Mégis oly közel
Válasz az nincs, ameddig kérdezel